Balog Zoltán, az ügyvezető kormány emberi erőforrások minisztere avató beszédében azt mondta, Klebelsberg Kunó öröksége "a nemzet szolgálatát hivatásul választó ember számára mérték, példa és biztatás".

Klebelsberg Kunó számára a kultúra tétje a nemzet élete, a nemzet megmaradása és gyarapodása volt. Ez az az irány, amelyet követnünk kell - tette hozzá.

Balog Zoltán hosszan méltatta Klebelsberg Kunónak az emberi minőség, az emberi tudás iránti elkötelezettségét mondván, ez az az irány amelyhez visszatértek, és amelynek lényege: a kultúra elsőbbsége a kormányzati munkában.

Az Európai Unión belül az egyik legmagasabb a kulturális kiadások részaránya Magyarországon - tette hozzá, kiemelve, hogy 2010 és 2017 között 2,5 szeresére emelkedtek a kulturális célú működési kiadások, 56 százalékkal bővült a színházak látogatottsága, amely 2016-ra elérte a 7,1 milliót.  A múzeumok látogatottsága meghaladta a tízmilliót, a hangversenyek látogatottság megduplázódott, az ismeretterjesztő rendezvények látogatottsága pedig 50 százalékkal bővült - sorolta.

Balog Zoltán szerint a kultúrához sorolható az is, hogy míg 2002 és 2010 között a házasságkötések száma Magyarországon 23 százalékkal csökkent, addig 2010 és 2016 között 46 százalékkal nőtt.

Ilyen fordulatra Európában sehol nincs példa - jegyezte meg.

Az emberi erőforrások minisztere végezetül arról beszélt, hogy a 4. ipari forradalom küszöbén is szükség van - ahogy Klebelsberg mondta - vezérelvekre, amelyek előre vihetik az országot.

"Lehet-e ez más, mint a keresztény értékek és a nemzeti eszme újrafelfedezése, és érett segítséggé formálása?" - tette fel a kérdést.

Kósa Lajos, a leköszönő kormány tárca nélküli minisztere örömét fejezte ki, hogy a volt kultuszminiszter szobra annak a gróf Tisza István egykori miniszterelnöknek a szobra mellett áll, amelyet 1927-ben - még egy másik helyszínen - Klebelsberg Kunó avatott fel.

Felidézte, hogy gróf Tisza István szobrát 1946-ban az akkori egyetemi ifjúság döntötte le, azzal pedig, hogy az egyetemi ifjúság állíttatta vissza, régi adósságot törlesztettek. A miniszter üdvözölte, hogy a szimmetrikus tér másik oldalára Tisza István kultuszminiszterének a szobra került, ők ketten ugyanis nagyon sokat tettek a debreceni egyetemért, és azért, hogy a magyarságnak Trianon után is fontos szerepe legyen a Kárpát-medencében.

"Ma sem más a feladatunk, mint hogy erősek, pallérozottak, nagyok legyünk, és tudjunk együttműködni a szomszéd népekkel" - hangoztatta Kósa Lajos.  

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere szerint Klebelsberg Kunó meglátta Debrecenben, hogy a Trianon utáni Magyarországon betöltheti a szellemi kapocs szerepét, ami "lehetőséget adhat a határon túli területek visszaintegrálásában".

Az egykori kultuszminiszter álma mára valósággá vált: 2018-ra az ország "másik fővárosa" a tudomány, az oktatás, a kultúra, a gazdaság terén képes a régió határon túli területeire is kiterjeszteni a hatását.

Szilvássy Zoltán, a DE rektora azt mondta: mostantól két életét, munkáját, vagyonát, tehetségét a közösségért bármikor feláldozni képes arisztokrata áll őrt az egyetem központi épülete előtt.

Bognár István Ádám, az egyetem hallgatói önkormányzatának elnöke beszédében a néhai kultuszminiszter egyik főművének nevezte a debreceni egyetem központi épületét.