Deutsch Tamás a Digitális Oktatási Stratégiáról (DOS) szólva kiemelte: az előkészítésébe széleskörűen vonták be a pedagógus és nem pedagógus szakmai és érdekképviseleti szervezeteket, az oktatási intézményeket, pedagógusokat, intézményvezetőket, s az elkészült dokumentum számos nemzetközi elismerést kapott.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a DOS nem a kormány és nem valamilyen állami szerv, hanem Magyarország, az egész nemzet digitális stratégiája, és elsődlegesen az a célja, hogy "a magyar oktatási rendszerből mindenki megfelelő, de legalább alapvető digitális készségekkel kerüljön ki".

Deutsch Tamás jó hírnek mondta, hogy 2019-ben minden közművelődési intézményben rendelkezésre fog állni a digitális átalakuláshoz szükséges szélessávú internet-hozzáférés, és épületen belül is ingyenes wifi-elérhetőség.

Hozzátette: a stratégia keretében megkezdődött a pedagógusok továbbképzése: első körben 40 ezer pedagógus vesz részt a képzésben, miközben megindultak az eszközbeszerzési pályázatok. Hazai és európai uniós forrásból a tanárok és a diákok is megfelelő digitális eszközökhöz jutnak, s felszerelik a tantermeket is.

Deutsch Tamás szerint "nemcsak azt kell megtanítani, amit mi tudunk, hanem amit tudni lehet". A digitális program sikere érdekében "mind a 173 873 hazai pedagógussal személyesen szeretnénk együttműködni" - fűzte hozzá a miniszterelnöki biztos.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár a tanácskozáson az oktatási infrastruktúra megújításáról azt mondta, hogy a 21. századi iskolának modernnek kell lennie, s ehhez biztosítják az európai uniós forrásokat.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében összesen 125,7 milliárd forint áll rendelkezésre oktatási infrastruktúra megújítására. Ebből a keretből eddig állami iskolák felújítására 80 milliárd, fogyatékos tanulókat fejlesztő intézményekre 5 milliárd, egyházi és magániskolák korszerűsítésére 30 milliárd forintot költöttek - ismertette.

Hozzátette: a Modern városok program keretében további 53,4 milliárd forintot fordítottak köznevelési intézmények fejlesztési támogatására.

Maruzsa Zoltán előadásában részletesen beszélt egyebek mellett a tartalomfejlesztés helyzetéről, a korai iskolaelhagyás arányának csökkentésére bevezetett intézkedésekről, a szakszolgálati feladatellátás megerősítéséről - a gyógypedagógusok számának növeléséről -, az idegennyelvi oktatás megújításáról, a pedagógus-továbbképzés rendszeréről és az állami intézményfenntartás hatékony megszervezéséről.

Schanda Tamás európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár "a magyar köznevelés talán legnagyobb súlyú konferenciájának" nevezte a több mint ezer hazai oktatási szakember részvételével zajló tanácskozást.

Elmondta: az intézmények 952 milliárd forint forrásra pályázhattak, a pályázatok 90 százalékáról már döntés született, jövő márciusig a teljes keret felhasználásáról döntenek, így már a programok szakmai végrehajtására kerülhet a hangsúly.

A feladatokról szólva kiemelte: "a köznevelést megtartóbbá, a felsőoktatást hozzáférhetőbbé kell tenni", vagyis fontos cél a korai iskolaelhagyók számának csökkentése, és a minőségi felsőoktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása.

Polonkai Mária, a konferencia elnöke elmondta: Az oktatás jövőképe - A tudás új értelmezése a digitális világban című közoktatási szakértői fórumon 18 plenáris előadás keretében és 14 szekcióban tekintik át a 207 településről érkezett oktatási szakemberek a köznevelés, a szakképzés előtt álló feladatokat.